ittam egy jó kávét a párizsis zsemle mellé, lefotóztam az aluljárót, majd bejöttem az irodába.
a. tökéletes. reggel.
amikor arról írok, hogy miért szorongok Budapesttöl, amikor kérdezitek, hogy mikor megyek legközelebb, kedves barátaim, akik nem szálltok ki az autótokból, amikor azon pörögtök, hogy adjátok ki 600 euroért a puttó lakásotokat, akkor csatolom majd ezt a képet.
Igy, pontosan
jo, marsa, en ezt nem birom baszki, te erzed magad szorongva ettol a keptol? new yorkban nem zavarnak a hajlektalanok meg a kibaszott nagy nyomor, ami egyes reszein van? vagy az mas? az rendben van? ahhoz kepest budapest lofasz habbal.
a masik amit meg aztan abszolut nem ertek, hogy ha valaki ennyire szorong budapesttol, meg magyarorszagtol, mint ti, ugy, hogy mar nem eltek itt, akkor miert foglalkoztok folyamatosan magyarorszaggal? minek kovettek magyarokat? miert alltok szoba magyarokkal? miert olvastok magyar hireket? vagy ha nem tudjatok megallni, akkor miert nem adtok csak csendben halat az egnek, hogy nem kell mar itt elnetek? ez valami kenyszer, hogy minden alkalommal el kell mondanotok, hogy marpedig ez egy szar hely?
guess what, en sem vitatom, hogy szar. nem errol van szo. de hogy tudtok ezer kilometerekkel arrebb NON STOP ezzel foglalkozni?
ne haragudjatok de ez mostmar rohadtul kikivankozott belolem.
így.
ez.
hénr.
amit itt leírt.
+1
via Tumblr http://ift.tt/2eXMjxp
No comments:
Post a Comment