Egyik nap lediplomázni, kalapot feldobálni.
Másik nap közös otthont találni, összeköltözni.
Harmadnap munkát találni, a bértáblán kinézett saját helyet elfoglalni.Sosem gondoltam volna, hogy valaha dunántúli válik az alföldi énemből. A ‘hagyd abbát’ felváltja a ‘hagyjad abba’, az ‘aludj elt’ meg az ‘aludjál el’, ezentúl Csongrádba fogok járni, nem pedig Csongrádra, elfelejthetem az ónabóna szót, helyette lesz ren meg tepszi, és nem hazafelé fogok bevásárolni, hanem hazának bemegyek a boltba. Én nagyon élvezem a nyelvi különbözőségeket. Élvezem, hogy Gé azt hiszi, az én 16ezres szülővárosom egyenlő a kétezres falujával, persze vicc az egész, úgyis egy megyeszékhely központjába költözünk, se nem kettő, se nem 16ezer.
Egyébként elsírtam magam a Media Marktban, amikor megvettük életünk első közös, nagy hűtőjét és csodaszép mosógépét, egyrészt mert ennyi pénzt sosem költöttünk magunkra, másrészt mert ez volt az első komoly pillére a ‘magunk’ fogalomnak. Mára már egy barátoktól kapott serpenyőnek vagy borospohár készletnek is úgy örülök, mint régen egy leértékelt virágos szoknyának, és alig várjuk, hogy innentől kezdve minden szülinapra és karácsonyra csupa lakás-dolgot cserkésszünk be, végtelen a tárház.
Szia Alföld és Tisza.
Szia Dunántúl és Velencei-tó.Hát csak a legjobbakat tudom kívánni és közben picurkát irigykedek is :) Hajrá Dunántúl!
Heló szomszéd.:)
Feltetelezem, akkor en is szomszednak szamitok!!!?!!
via Tumblr http://ift.tt/2uAu38N
No comments:
Post a Comment