hogy nem irtózom a vérvételtől. Az oké, hogy vannak ismerőseim, akik rosszul lesznek, vagy rettegnek, és mást ehhez képest nem különösebben hat meg.
Viszont nekem ott kerül napvilágra ez a tehetségem, mikor a rettenetesen fos vénáim miatt n+1-szer szúrnak, mert nem bírják levenni a vért, és én ezt teljesen természetesen nézem végig, és ülök békésen.
Ezt már 7 évesen is produkáltam, anya nem bírta nézni, akkor végül a csuklómnál vettek vért.
Mindegy, ma elég volt a bénábbik vénámhoz folyamodni, mert a jobbat nem akarta mégegyszer megszúrni; és egy régifajta tű, amit nem lehet a kémcsőre erősíteni, csak szabadesik a végén a vér és alátartják a kémcsövet.
(Azt mondjuk 30 év kellett megtudni, meg isten tudja hány vérvételi helyszín 3 településen, hogy nekem annyit kéne innom, amennyit csak bírok. :| A két pohár víz nem ért szart se, kiszáradva megyek én itt a cérnácska vénáimmal, szégyelljem magam:D)
via Tumblr http://ift.tt/2e5Yx7U
No comments:
Post a Comment