Reggelünk

úgy keltünk, hogy hozzánk képest Petyr a 8000 évével teljesen friss, fitt, és tele van élettel, ahogy kibaszakodja magát a kis kőkoporsójából

beszélgetésünk 70%-a
én: Zolíííí
én: nagyon roooossz
Z: tudom:(((

ez így végtelenítve

aztán elzombiztam a szekrényig, nem tudom fehérnemű és nadrág hogy lett rajtam, de lett, és öv is, bár állandóan átbukik a csaton a nyelve…

szóval kiválasztok valamit, amiben nem fogok fázni, nem lesz melegem, és okés dolgozni, ez már lefoglalja az egész agyi kapacitásom szinte túlmelegedésig

kiveszek egy garbót

néééézem… NÉZEM

mondom ez az enyém? Zolié? rossz helyre tettem a szárítóról???

jó, legyen az, hogy felveszem és meglátjuk

felveszem, jajj de puhi, fasza minden, ok ez Zére kicsi lenne

elmesélem hogy nem bírtam eldönteni melyikünké

odajön full zombin, totyogva, üveges szemmel, nézi… már rajtam van, látja, hogy rám jó, MEGFOGJA AZ ANYAGÁT:D mondom tök puhi :333 szval az enyém

aszonta ez nem az övé:(( de láttam rajta, hogy ő is szeretne ilyen puhi anyagú garbót

via Tumblr http://ift.tt/2fSd06N