Thursday, December 21, 2017

a távolsági buszt

azért nem kedvelem, mert melegem szokott lenni, és ebből egyenesen arányosan következik, hogy rosszul vagyok rajta

de ma reggel igazán jól esett ülni, és nézni ki a fejemből, nem szólni senkihez sem közben, ilyenkor érzem, hogy én mégiscsak tömegközlekedni születtem, ez az én igazi utazási módom, a választott sorsom, a valós közegem és életterem

ha valaki válaszol erre egy “miért nem mosolyognak az emberek a buszon” threaddel, azt hasbarúgom, hogy kussolj, nem mindenkinek van végtelen energiája 10 óra előtt

ha Zoltán hoz be, megszokta, hogy a szomszéd faluig max hümmögök, ha a kollégám hoz be, nem érti miért vagyok kussban, és biztos szomorú vagyok, vagy rosszkedvű



via Tumblr http://ift.tt/2z6XRZ7

No comments:

Post a Comment